néhány jó tanács

Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők- és Gyártók Országos Ipartestületének ajánlása
(Írta: Udvari Lajos)   
 
A fűtés lelke a jó tűzifa
A cserépkályha-fűtéshez csak száraz keményfa használható gazdaságosan (pl. bükk, akác, gyertyán, kőris, cser stb.). A fa csak 18-24 havi száradás után lesz száraz. Ez a légszáraz fa, amelynek a víztartalma 20 % alatt van. Mindezt megfelelő mennyiségben tárolt fával tudjuk biztosítani. A fát úgy tároljuk, hogy a levegő átjárja és eső ellen védve legyen. Ne fóliázzuk le, mert a fólia alatt bepárásodik! A frissen vágott fa nedvességtartalma 50-60 %. Széljárta tárolóhely esetén pár hónap alatt ez az érték 30-40 %-ra csökken, de még ekkor is gazdaságtalan a fa felhasználása, mert a fűtés során keletkező hő 30-40 %-át az elégetett fa kiszárítására használjuk fel, így a hatásfok is 30-40 %-al csökken. A keletkező vízgőz megterheli a kályhát és a kéményt, és szurkosodást okoz. A tűzifát egyenletes hosszúságra (25-33 cm) vágjuk és kb. 6-10 cm vastagságra hasítsuk fel, így lesz egyenletes az égés. A puhafák, egyes gyümölcsfák önálló, jó hatékonyságú fűtésre nem ajánlhatók, kicsi a kalóriaértékük, gyorsan ellobbannak, alkalmazásukkor sok hő megy ki a kéményen, és megterhelik a kályhát, illetve a kéményt.
Jegyezzük meg tehát még egyszer: nedves fával fűteni tilos! A másfél-kétéves száraz kemény fa használata ajánlott.
 
 
Új cserépkályha beüzemelése
Az újonnan épített kályhát az elkészítése után - természetes vagy mesterséges úton – ki kell szárítani. Az elkészült kályha ajtaját hagyjuk nyitva, hogy a természetes huzat által száradjon ki. Becsukott ajtónál a száradáskor keletkező gőz szétfeszítheti a kályhát. Ajánlatos a kályhát 8-10 alkalommal fűtéssel is szárítani. Ilyenkor 2-4 kg vékonyra vágott száraz fát eltüzelünk a kályhában, fokozatosan növelve a fa mennyiségét addig, hogy a 3-4. begyújtásnál langyos legyen a kályha felülete. Az ajtót a fa leégése után sem szabad zárni, mivel a keletkező gőznek távozni kell! Nagyméretű, nagy tömegű kályháknál a szárítófűtés időszakában előfordulhat, hogy a keletkező vízgőz leállítja a kémény huzatát. Megfigyelhető, hogy még a fa elégése után is vízgőz távozik a kéményből. A szárítófűtést addig kell ismételni, amíg ez a jelenség tapasztalható. A télen fűtetlen helyen épített kályhát minden esetben ki kell fűteni. A szárítófűtés idején ajánlatos a kéményt minden begyújtás előtt felmelegíteni (a kéményajtót kinyitva, több újság elégetésével), mert a távozó vízgőz még a tüzelés után is elzárhatja a kéményt.
 
 
Útmutató cserépkályhák és kandallók használatához
 
A begyújtás
Széles körben elterjedt az a helytelen begyújtási mód, hogy jobbról-balról elhelyezett két vastagabb fahasábra keresztben vékony gyújtóst, majd egyre vastagabb fát raknak, és az alátömött újságpapírral igyekeznek meggyújtani a fát. Az első lángocskák a felül lévő egész fatömeget hevíteni kezdik és kihajtják a fában lévő vizet és illóanyagokat. Az így képződött füst a vízgőztől hideg, nehéz. Nehezen indul meg a huzat, az égés nem tökéletes, vízpára, kátrány és korom rakódik a kályha és a kémény falára. Jobban járunk, ha állítva helyezzük a tűztérbe a fát. A vastagabb hasábokat döntsük a tűztér hátfalához, ezek elé pedig vékonyabbak kerüljenek. A legelejére az ajtóhoz már pár szál vékony hasítékot rakjunk, amit egy alágyújtós féleséggel gyorsan, könnyen lángra lobbanthatunk. Az alágyújtós gyorsan fellobbantja a vékony keményfa szálakat és azonnal forró füstgáz képződik, a jó huzat hamar kialakul. Az egyre erősödő légmozgásban a fahasábok elölről hátrafelé és föntről lefelé gyújtják meg egymást. Az égés ideje megnyúlik, így a kályha tömege több hőt képes felvenni. A tűztérben gyorsan létrejön a tökéletesebb égéshez szükséges nagy hőmérséklet. Fontos tudni, hogy a cserépkályha ajtaján lévő huzatszabályozó nyílások általában nem engednek elegendő levegőt a tűztérbe, így az égés nem lesz tökéletes. Legalább az égés időtartamának közepéig meg kell nyitnunk az ajtót egy-két ujjnyira. A kályhába a napi tüzelőmennyiséget egyszerre kell berakni. Miután leégett a tüzelőnk, ne legyen utánrakás. Utánrakni csak vaskályhánál, vaskandallónál lehet, szabad. Az utánrakással rossz hatásfokot érünk el. A tüzelés befejezésekor a kályhaajtót lezárjuk, ha van rajta huzatszabályozó, akkor azt is elzárjuk. Nagyon fontos, hogy csak akkor szabad elzárni az ajtót, ha már a tüzelőanyag tökéletesen leégett. Ez azt jelenti, hogy már nincs elégetlen tüzelőanyag. Az elégett tüzelőanyagot szétütögetjük, megkaparjuk a parazsat, és akkor zárjuk le az ajtót, ha már sehol nem látunk sárgán pislogó lángot. Szigorúan tilos az ajtót előbb lezárni, mert a kályhánk felrobbanhat! Egy jó tanács: inkább öt perccel később zárjuk le az ajtót, mint előbb.
 
Begyújtás a szezon kezdetén
Ősszel, amikor a délutánok még enyhék, a hideg éjszakák azonban már lehűtik a házat, jól esik egy kis cserépkályha-meleg. Sokan befűtenék a cserépkályhát délután, hogy estére meleg legyen, és kitartson reggelig, de a füst visszaömlik a lakótérbe. Az ok: a kémény jelzi a hőmérséklet különbséget, és a huzat iránya mutatja, hogy merre van hidegebb. Ha a lakásban akár csak egy fokkal is hidegebb a levegő, mint kint, negatív légáramlat jön létre. Első begyújtásra válasszuk azt a napszakot, amikor a lakásban egy kicsit melegebb van mint odakint. Hasonló jelenséget előidézhet az is, ha napsütötte tetőcserepek fölött kis hőpárna, mikroklíma keletkezik, amely nem engedi a lakásból kifelé irányuló kéményhuzat kialakulását. Ilyenkor a kéményhuzatot meg kell indítani. Nyissuk ki a kéményajtót és több újság elégetésével melegítsük fel a kéményt. Azért kell több újságot elégetni, hogy a kémény egész hosszában felmelegedjen. Újonnan rakott kályháknál ez fokozottan érvényes! Rendszertelenül fűtött kályháknál a begyújtás előtt mindig ajánlatos a kéményt az előzőekben leírtak szerint felmelegíteni. Cserépkályhában szigorúan tilos műanyag származékos anyagot, rongyot, konyhai hulladékot, robbanást előidéző anyagokat tüzelni!
 
 
 
 

néhány jó tanács